Innen Realtà Mapei n° 73 - 2022. 03. 02.
Sokféle gondolat ébred az emberben, ha megismeri a Harangi családot. Családi vállalkozásuk több okból is rendkívüliséget mutat azoknak, akik egy kicsit ismerik az építőipari szakmunkák nehézségeit és szépségeit. Először is az előző oldalakon bemutatott fantasztikusan szép burkolatok fugázása alvállalkozóként az ő nevükhöz fűződik. Másodszor, Erzsike, a család női tagja teljesen egyenértékű szakmunkát végez a három férfivel, s erős pillért jelentő csapattagként dolgozik, a fizikailag és mentálisan is kihívást jelentő munkák során. A harmadik, ami feltűnik a családdal ismerkedőnek, hogy nem mindennapi sikerüket az építési piacon egy szűk, azonban rendkívüli szakismeretet igénylő, különleges területre építették: az epoxi fugázásra. A negyedik különlegesség Harangi István óriási és több évtizedes tapasztalata, s az ebből fakadó szakmai tartása, magabiztossága és megoldás centrikus maximalizmusa. S az ötödik, amire ez család büszke lehet: a generációváltás, azaz a generációk együtt dolgozása, és a vállalkozás átadásának fokozatos építése a Harangi családban jelenleg zajlik, s nagyon szép és sikeres folyamatnak lehetünk tanúi.
Milyen vállalkozásban dolgoztok az építésben?
Erzsike: Családi vállalkozásban működünk a párommal Pistivel, az ő fiával és a vejemmel.
Úgy tudom, hogy a hidegburkolás egy fontos munkafázisára specializálódtatok.
Erzsike: Igen, a mi fő profilunk az epoxi gyanta fugázás, amire így kimelten hét éve álltunk rá. Természetesen más munkát is el tudunk végezni, például cementes fugázást, de mi kifejezetten a magas színvonalú és gyors epoxi fugázást választottuk fő tevékenységünknek.
István, egy kicsit beszélnél a szakmai múltadról, hogyan kezdődött ez a különös figyelem az epoxi iránt?
István: Tizenhat éve az Aquaworld-ben dolgoztam, ott nagyon sok ilyen fugázást kellett végezni. Jellemzően nem szeretik a burkolók az epoxit, mert máshogy kell vele dolgozni, mint a cementessel, a rutin itt nem megoldás. Én pedig megszerettem, és a párommal közösen ebbe vágtunk bele hét évvel ezelőtt. A színvonalas epoxi fugázás rejtelmeibe beavattam a lányomat és a két fiamat is.
Erzsi, mostanában hallani női burkolókról, azért mégis szokatlannak és különlegesnek mondható, ha egy nő ezt a hivatást választja. Mi a te történeted?
Erzsi: Mint ahogy a párom mondta, már évekkel ezelőtt megismerkedtem ezzel az anyaggal. Annak ellenére nagyon tetszett ez a munka, hogy a végzettségem szerint vendéglátós vagyok. A párom sok munkát vállalt, és kellett neki a segítség ahhoz, hogy a megfelelő tempóban történjen a kivitelezés. Ezért bekapcsolódtam. Ezután pedig Pisti fiát és a vejét is bevontuk a válallkozásba, a munkába. Rendkívül ügyesek, büszkék vagyunk rájuk.
István, milyen sűrűn dolgoztok Mapei termékkel?
István: Elég sűrűn, amikor csak lehet. A megrendelő dönt, de ha tehetjük a Mapei-t választjuk. Leggyakrabban medencéken dolgozunk, és csarnokok, fürdők terei is vannak a munkáink között.
Hogy érzitek magatokat most a piacon? Gondolom, rengeteg a munka.
István: Igen, már a jövő évünk is be van táblázva. És gyakran más vállalkozók is megkérnek, hogy vállaljak még munkát, ami elég nehéz.
És mi a munkamódszer? Az epoxival történő munka több emberes. Erzsi, te milyen feladatokat látsz el?
Erzsi: Párban dolgozunk. Én általában Istvánnal. Ő húzza a fugát, én mosom és tisztázom. A két fiú a másik páros.
Miért így osztottátok fel a munkafeladatokat egymás között Istvánnal?
Erzsi: Azért, mert a húzás sokkal nagyobb erőt igényel, és Pistinek óriási tapasztalata és gyakorlata van. Nekem meg a lemosáshoz és a tisztázáshoz van jó érzékem.
István: Ez két emberes munka. Egy embernek nem ajánlanám, hogy vállalkozzon rá. Különösen, mert az időjárás is jelentősen beleszól. Egy ember nem tud haladósan dolgozni, ráadásul melegben, nyáron gyorsan kell mozogni, mert az anyag gyorsan ráhúz. A téli időszakban, amikor nincs meleg, könnyebb.
Van titka az epoxi fugázásnak?
István: A megfelelően gyors lehúzás és a lemosáshoz a forró víz. S persze érezni kell, rutin kell, el kell találni a ritmust. Azonban, ha valaki elsajátítja az alkalmazástechnikai titkokat, akkor meg tud birkózni vele.
Erzsi: Igen, és fontos, hogy érdekelje a munka, hogy szépet akarjon létrehozni, ne legyen hanyag. A lemosásnál észre kell venni azt is, ha gyenge fátyolréteg marad a felületen.
Erzsi, családanyaként, hogy látod, ha sok a munka, ha hajtás van, hogyan hat ez a családra?
Erzsi: Ha sok a munka, akkor a családi életből alig marad valami. Könnyebb időszakokban azonban nagyon jó. Van idő a beszélgetésre, együttlétre. Egyébként általában esténként megbeszéljük a másnapi feladokat.
A közös munka és közös családi élet, nem okoz feszültséget, problémákat?
Erzsi: Pisti nagyon nyugodt, megfontolt ember. Inkább én vagyok az, aki hamar felkapja a vizet, ha látom, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogy elképzeltem. Nekem ez az alaptermészetem. Elképzelek valamit a fejemben, és bosszant, ha a valóságban nem úgy működik. Alapvetően azonban nagyon passzolunk egymáshoz, úgy a munkában, mint a személyiségünkkel, kiegészítjük egymást. Jó csapat vagyunk.
István, mi kell elsősorban ahhoz, hogy egy hidegburkoló jó szakember és sikeres vállalkozó legyen?
István: Elsősorban kitartás, erő.
Erő. Erzsi, és milyen nőként férfiak között dolgozni?
Erzsi: Nagyon jó érzés! Soha nem voltam egy gyenge lány, és dolgoztam korábban nőkkel is. Nekem sok nővel nehezebb harmonikusan együttműködnöm, mint sok férfival. A nők érzékenyebbek, hullámzóbb a lelkiállapotuk. A férfiak azonban toleránsak a nőkkel. Pistivel is, a fiúkkal is, de más szakemberekkel is nagyon jó a munkakapcsolatom. Mi a családi vállalkozásban nagyon jól összehangolódtunk, tudunk egymás ritmusával együttműködni.
István: Igen, gördülékeny a folyamat, amikor dolgozunk. Én nem vagyok beszédes ember, és munka közben nem igen beszélünk. Persze, ha probléma adódik, megbeszéljük, de mindenekelőtt a munkára figyelünk.
Mit gondoltok a mai fiatalokról?
István: Nagyon sokat próbáltam fiatalokkal dolgozni, és nincs túl jó véleményem. Gyenge a fizikumuk, nincs állóképességük. Négy órát bírnak ki, többet nem, nincs bennük kitartás, lelkesedés. Volt arra is példa, hogy négy óra munka után elmentek lefeküdni, annyira elfáradtak.
A fiam, Harangi Krisztián Erik és a vejem, Tóth Sándor szerencsére nem ilyenek, rendkívül jó párost alkotnak, és Erzsivel és velem együtt a vállalkozás erejét adják.
Erzsi: Igen. Az az igazság, hogy ehhez a munkához elsősorban belső erő kell, s ez a legfontosabb. Fizikailag könnyebb fejlődni, de ehhez a fejlődéshez is belső erő kell. Negyvenhét éves vagyok, nő, és nagyon szeretem ezt a munkát. Azt bánom csak, hogy nem húsz-huszonöt évesen kezdtem el. Amíg csak bírom, csinálni fogom. Nagy lehetőség, hogy a párommal dolgozhatok. Pisti ismer engem, látja, hogy mikor vagyok jó vagy rossz passzban, és segít, ha szükséges. A nehéz fizikai munkában támogat, ha kell. Persze, nem vagyunk már fiatalok, s lehet, hogy ezért én ki fogok majd egyszer szállni. De azt tudom, hogy Pisti akár nagypapa fejjel is el tudja irányítani a fiatalabbakat, mert rendkívül jó szakember. Ha majd egyszer fizikálisan nem is bírja már, a tapasztalata óriási segítség lesz mindig.
Mit vártok a jövőtől?
Erzsi: Mi szeretnénk, ha a két fiú folytatná. Szerintem ezzel a családi vállalkozással megalapozhatják a jövőjüket, s Pisti, ott lesz mellettük.
“Nagyon szeretem ezt a munkát! Különösen, ha
olyan medencét kapunk, ami különlegesen szép. Látom magam előtt kifugázva,
és látom, hogy milyen gyönyörű lesz a fugázás után. Ez boldogsággal tölt el.”
- Harangi Istvánné, Erzsi
“Óriási tapasztalatom van. És soha nem nyugszom bele abba, hogy valami nem sikerül, nem működik, s hogy ne lehetne mindig jobban, gyorsabban csinálni.”
- Harangi István
“Ehhez a munkához elsősorban belső erő kell, s ez a legfontosabb. Fizikailag könnyebb fejlődni, de ehhez a fejlődéshez is belső erő kell.”
- Harangi Istvánné, Erzsi
Maradjon kapcsolatban velünkIratkozzon fel hírlevelünkre, így nem marad le a Mapei friss híreiről
