A modern kor épületszerkezeteinek egyik leggyakoribb anyaga a beton, illetve a vasbeton. A betont, mint építőanyagot az épület szinte bármelyik szerkezeti eleménél megtalálhatjuk, ennél fogva különféle hatásoknak és igénybevételeknek van kitéve. Van valami, ami viszont közös ezekben a szerkezetekben, a beton előbb vagy utóbb, a karbantartás függvényében korrodál és a szerkezet bizonyos részei tönkre mennek!
A betonszerkezetek tönkremenetelének számos oka lehet, de alapvetően két fő csoportba sorolhatjuk ezeket. Az egyik esetben a beton megy tönkre, az őt érő mechanikai, kémiai és fizikai hatások következtében, míg a másik esetben az erősítő betét, a betonacél korróziója és az ezzel járó térfogatnövekedés okoz károsodást. Ugyanakkor a hibák nemcsak a használat során az idő múlásával keletkezhetnek, hanem már a beton elkészítésekor. Ilyenkor úgynevezett betonozási hibákról beszélünk.
Tehát nemcsak a károsodás okai lehetnek sokfélék, de a mértéke is nagyon eltérő lehet, akár egy szerkezeti elemen belül is! Éppen ezért a betonszerkezetek védelmével, javításával foglalkozó MSZ EN 1504-(1-10) számú szabványsorozat a betonjavító habarcsokat osztályokba sorolja – szerkezeti és nem szerkezeti habarcsok – , melyekhez különféle követelményeket társít.
Általános probléma, hogy a betonszerkezetek javítására nem megfelelő anyagot alkalmaznak és nem is megfelelő módon. A legtöbb esetben a „kenjük be, tüntessük el valamivel” elv érvényesül, így ezek a javítások nem tudják kiállni az idők próbáját, pedig ha megfelelő anyagot alkalmazunk és betartjuk a betonjavítás alapelveit, lehet tartós, hosszú távon együtt dolgozó javítást végezni.
A Mapei termékkínálatában egyaránt megtalálhatók a kisebb hibák javítására használható simító habarcsok, és a nagyobb pótlásokat igénylő károsodások helyreállítására való termékek is.
A széles termékválasztékból mindig a javításnak leginkább megfelelő terméket tudjuk kiválasztani, de fontos, hogy a javítás módját és technológiáját tartószerkezettel foglalkozó szakember (tervező vagy szakértő), előzetes vizsgálat alapján határozza meg. A Mapei munkatársai ebben a folyamatban is készséggel segítenek a mérnököknek például helyszíni tapadó-húzó szilárdság méréssel. Ezen túl fel kell mérni, mekkora az acélbetétek betontakarása, betonvasak állapota, milyen mélységű a beton karbonátosodása?
Sok esetben már a betonjavítás előtt sincs meg a szabvány szerint szükséges betontakarás, ennek ellenére a javítást úgy kell elvégezni, hogy a javítás után megfelelő legyen. Ezt csak geometrianöveléssel lehet megoldani teljes felületen! Kérdés, hogy erre van-e mód? Ha nem, akkor lehet alkalmazni például a katódos védelmet, amire a Mapei rendszerében a MAPESHIELD termékek alkalmasak.
A javítás egy sarkalatos pontja a felület előkészítése, amely során számos szabályt be kell tartani a felületi érdességre, tisztaságra, illetve a javításra vagy pótlásra kerülő rész geometriája tekintetében.
A betonjavítást általánosságban a következő sorrendben kell elvégezni:
A beton- és vasbetonszerkezetek javításához a szabvány megfelelő iránymutatást ad, és a piacon elérhetőek azok a termékek melyekkel ezt szakszerűen elvégezhetjük. Ezeket a javítási feladatokat komolyan kell venni, és a szerkezetépítéshez hasonló súllyal kell kezelni.
Összességében elmondható, ahhoz, hogy tartós szerkezetjavítást tudjunk végezni, fontos a megfelelő javítóanyag kiválasztása és alkalmazása, valamint a szakszerű javítási technológia precíz betartása.
Hozzászólások
Load more comments