Vissza

ZÖLDTETŐ - a környezettudatos és energiahatékony megoldás

Annak ellenére, hogy az emberiség történelmében már az ősidőkben is léteztek zöldtetők, csak az elmúlt néhány évtizedben tértek vissza megújulva az egész világon, Európán keresztül, Magyarországon is.

2020. október 22. 14:03

A zöldtető visszatérése a tervezés, kivitelezés és felhasználás területére a modern építészeti irányzatnak köszönhető, melynek egyik legnagyobb alakja Le Corbusier, aki a zöldtetőt a modern építészet kulcsfontosságú elemének tekintette.

Az energiahatékonyság és környezetvédelem iránti fokozott figyelem szintén meghatározó a zöldtetők újjáéledésében. Pontosan ez a környezetünk fenntarthatósága felé fordított növekvő érdeklődés vezetett ahhoz, hogy az új épületeknél elemezzék és megállapítsák azokat az előnyöket és hasznokat, melyeket a zöldtetők jelentenek a városi ökoszisztéma, az épület maga és az emberi lét szempontjából. Érdekes, hogy az első, mélyreható műszaki tanulmányt a zöldtetők előnyeiről és hasznáról egy német építész, Carl Rabitz már 1867-ben közzétett.

Minden ország rendelkezik saját zöldtető-előírással. Magyarországon az ÉMSZ (Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége) adta ki „Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei” címmel. A szabálykönyv meghatározza a tervezés, kivitelezés, ellenőrzés és karbantartás feltételeit egy zöldtető folyamatos működése érdekében, az éghajlati viszonyok, az épület típusa és tervezett felhasználása függvényében.

Előnyök és jellemző tulajdonságok

A zöldtetők tervezésének és kivitelezésének számtalan előnye van:

Bizonyított hőszigetelés képesség mind a téli, mind a nyári időszakban, ami bizonyított komfortérzetet biztosít és a fűtési, hűtési számlákban jelentős energiatakarékossággal is jár.
Bizonyított hangszigetelési képesség és csökkentett zajszennyezés a zöldtetők tömegének köszönhetően. A zöldtetőknek kettős hatása van, a különböző anyagú és nem sík felületű rétegeknek más a hangelnyelése és hangcsillapítása, ezáltal jelentős a hangszigetelő-képessége.
Részecske-szennyeződések (beleértve a PM10-et) és szmog csökkentése, a növényzet abszorpciós és visszatartási hatásának köszönhetően.
Csökkentett CO2-kibocsátás (csökkentett üvegházhatás) a nyári időszakban használt kevesebb légkondicionálás és télen a kevesebb fűtés miatt. Ezenkívül, a fotoszintézis útján a növényzet is elnyeli a szén-dioxidot, átalakítja és felszabadítja oxigén formájában.
Elnyeli a legtöbb elektromágneses hullámot. A Kasseli Egyetem (Németország) által végzett kutatások szerint a zöldtetők egy kb. 15 cm vastag ültető közeggel a mobilhálózatok kibocsátásának kb. 94,4 %-át képesek elnyelni az 1,8 - 1,9 GHz tartományban. A kutatások az 1,92 és 2,17 GHz tartomány közötti UMTS elektromágneses hullámok esetében (legújabb generációs mobilok) még nagyobb elnyelést igazolnak. Az amatőr rádióhullámok esetén, a 4 GHz tartományban ez az elnyelés magasabb, mint 99,999 %.
Csökkentett „városi hősziget” hatás (ez a kifejezés azt a jelenséget írja le, hogy a városokban képződött hőmérséklet magasabb, mint a környező vidékeken) miután a zöldtetők elnyelik és tartalékolják a csapadék- és locsolóvizet, és a kipárolgás által visszajuttatják azt a légtérbe (összetett hatás által, a növények saját és napsütés általi párolgása következtében), ami hűti a környező levegőt.
Lassított csapadékvíz levezetés a csatornába és a szennyvíz-hálózatba, a talaj és a növényzet vízháztartásának optimalizálása következtében, miután a vizet az ültető közeg elnyeli és lassan továbbítja.
A vízszigetelés élettartamának megnövekedése, miután védett az UV-sugárzás, időjárás, mechanikai sérülés vagy hőmérsékletingadozások ellen. Egy zöldtető felületi hőmérséklete nyáron 25 °C körül van, míg egy védőréteg nélküli tetőnél ez jóval magasabb, különösen ha a szigetelés sötét színű.
A fotovoltaikus panelek hatékonysága megnövekszik. Zöldtetőknél, ha a felületi hőmérséklet alacsonyabb, a fotovoltaikus panelek közel a csúcsteljesítményüket nyújtják, ezáltal maximális energiatermelést biztosítanak. Az ezen a területen végzett, nyilvánosságra hozott kutatások szerint, amennyiben a környező felületi hőmérsékletet 25 °C-on lehet tartani, a hagyományos fotovoltaikus panelek hatékonysága a legjobb az energia előállítására. Ebben a tekintetben egy hasznos mutató a hőmérsékleti együttható, ami jelzi, hogy a panel hatékonysága mennyiben csökken, amint kívül a hőmérséklet megemelkedik.
Új kellemes zöld terek jöttek létre, még a sűrűn beépített városi környezetben is.
A növény- és állatvilág számára létrehozott új élőhelyek, amelyek elősegítik a biológiai sokféleség védelmét.
Esztétikailag is jelentős, mert szépíti mind a városi környezetet - segítve a leromlott területek újjá építését, mind az épületet magát is, ami az ingatlan viszonteladási értékének szempontjából is előnyös, miközben növeli a tulajdonosok jólétét és életminőségét.

Zöldtető típusok

A zöldtetőket két fő csoportba osztjuk a megkövetelt fenntartásuk, a telepített növényzet és ebből következően az ültető közeg vastagsága szempontjából:

Extenzív zöldtetők - alacsony fenntartás, átlagos ültető közeg vastagság < 20 cm.
Intenzív zöldtetők - közepes/jelentős fenntartás, átlagos ültető közeg vastagság >20 cm

A zöldtetők kulcsfontosságú rétegei

A műanyag szigetelőlemezzel készülő zöldtetők rétegfelépítése meglehetősen egyszerű. A legfontosabb rétegek a következők.

Teherhordó szerkezet
A teherhordó szerkezetet méretezni kell az állandó terhelésekre és a tetőkert által okozott túlterhelésre is, valamint figyelembe kell venni a tetőn maradó csapadékvizet és a tetőt gondozó személyzet terhelését is, vagy akik a tetőkertet közösségi térként használják. Többféle teherbíró tetőfödém létezik, mint például a monolit vagy előregyártott vasbeton, acél szerkezet vagy ácsszerkezet. A zöldtető tervezésének függvényében a teherhordó szerkezet lejtése lehet alacsony vagy magas, vagy készülhet akár lejtés nélkül is (ebben az esetben a lejtést lejtbetonnal vagy lejtésbe vágott hőszigeteléssel kell kialakítani).

Kiegyenlítő réteg
A kiegyenlítő réteg szerepe a felület egyenetlenségeinek megszüntetése annak érdekében, hogy a rákerülő csapadékvíz-szigetelő lemez sérülése elkerülhető legyen. Ezt a réteget megfelelő térfogatsúlyú és alkalmas tulajdonságokkal rendelkező geotextíliából állítják elő.

Gyökérálló csapadékvíz-szigetelő lemez
A vízszigetelő lemez feladata meggátolni a csapadékvíz és locsolóvíz bejutását a szerkezetbe, valamint védeni a tartószerkezetet a károsodástól. Ennek a rétegnek gyökérállónak kell lennie, mivel érintkezésbe kerülhet a gyökerekkel.

Védőréteg
A védőréteg feladata a vízszigetelő lemez védelme a mechanikai sérülésektől. A vízszigetelő rendszert mind az építés ideje során, mind a tetőkert üzemelése alatt érhetik mechanikai sérülések. Vannak olyan zöldtető rendszerek, melyeknél, figyelembe véve az anyag jellegét, ez a védőréteg már beépült a rendszerbe.

Szivárgó / vízmegtartó réteg
A szivárgó réteg szerepe a csapadékvíz vagy öntözővíz elvezetése úgy, hogy az ültető közeg ne legyen túltelített, ezáltal a növényzet megfelelő fejlődése biztosított legyen. Vannak olyan zöldtető rendszerek, ahol ez a szivárgó réteg egy vízmegtartó réteg is egyúttal, hogy ezáltal tartalékoljon nedvességet a növényzet számára. A vízmegtartó réteg alkalmazásával a locsolás időintervalluma nagyobb lehet, egyes esetekben az öntözés akár el is maradhat.

Szűrőréteg
A szűrőréteg feladata az ültető közeg védelme a kimosódással szemben, egyúttal megvédi a szivárgó/ vízmegtartó réteget az eltömődéstől, ami veszélyeztetné a működését.

Ültető közeg
Az ültető közeg egy speciális talajkeverék, melyben a tetőkerti növényzet megfelelően tud növekedni és megmaradni.

Növényzet
A növényzetet nagyon gondosan kell kiválasztani, figyelembe véve a környezeti feltételeket és a különféle tényezőket, amik a fejlődésüket és túlélésüket befolyásolhatják, mint pl. a helyi éghajlat, elhelyezkedés, a tető használata és karbantartási követelményei.

A zöldtető kiegészítő rétegei

Egy teljes és jól működő zöldtetőhöz különböző kiegészítő réteg is tartozik, az alábbiak szerint:

Páravédelmi réteg
Abban az esetben szükséges, ha a zöldtető hőszigeteléssel készül. Ennek a rétegnek a feladata a szerkezeten keresztül történő páravándorlás szabályozása, az épület belső teréből kifelé, hogy megakadályozza a tetőszerkezetben a páralecsapódást. A hőszigetelő réteg alatt kell beépíteni.

Hőszigetelés
Abban az esetben szükséges, ha az épület hőszigetelt. Ez a réteg bármilyen, a kereskedelemben előforduló hőszigetelő anyagból készíthető, ami összeférhető a rákerülő csapadékvíz-szigetelő lemezzel.

Erózió védelmi / talajmegtartási réteg vagy rendszer
Erózió védelmi / talajmegtartási réteg vagy rendszer abban az esetben szükséges, ha a zöldtető magastetőn készül. Ezek szerepe az ültetőközeg megtartása a lecsúszás ellen a meredek hajlású tetőkön.

Öntözőrendszer
Az öntöző-rendszer feladata a csapadékvíz kiegészítése a növényzet számára, hogy a növények megfelelő növekedése és megmaradása biztosított legyen. Többféle formában használhatók – rögzített vagy mozgó szórófejekkel – az öntöző rendszerektől az áztató vagy csepegtető cső rendszerig, vagy az altalaj áztatásáig. Amennyiben a rétegfelépítésben szerepel a vízmegtartó réteg, az öntözés mértékét vagy az idejét jelentősen lehet csökkenteni.

A MAPEPLAN TB vízszigetelő lemezek alkalmazásával egy működő, megbízható, modern, technológiailag fejlett és rendkívül környezetbarát zöldtető tervezhető és kivitelezhető.